Hullámhosszuk szerint különféle tartományokra csoportosíthatjuk őket.

1. Infravörös sugárzás

Az emberi szem nem képes fényként érzékelni ezt a fajta sugárzást, viszont bőrünk idegvégződései hőhatásként érzékelik. Ennek következtében az erek kitágulnak, a vérkeringés fokozódik, a szövetek oxigén és tápanyagellátása javul, ami gyorsabb gyógyulást tud elősegíteni. 

Viszont nem szabad megfeledkeznünk károsító hatásairól sem, hiszen bőrünket száríthatja, gyulladást, pigmentfoltokat idézhet elő, valamint égési sérüléseket is okozhatnak.

2. Látható fény

Ez a fénytípus az emberi szem számára már érzékelhető. A látható fény egyes hullámhossztartományai más-más mélységekig tudnak a bőrbe hatolni, melyeknek különböző pozitív hatásaik vannak.  

Vörös fény: segíti a sejtosztódást, hatással van a sejtmegújulásra, eredményesen lép fel az öregedéssel szemben, vérkeringés és anyagcserefokozó. 

Sárga fény: fokozza a nyirokkeringést, hozzájárul a hajszálerek oxigénellátottságához, gyorsul a salakanyag eltávozás. 

Zöld fény: a faggyúmirigyek működésére hat, csökkenti a pattanások és mitesszerek kialakulását.

Kék fény: nyugtató hatással bír az érzékeny, gyulladt, rozaceás bőrökre.

Ennek a fénytípusnak is vannak azonban negatív hatásai, mint öregíti bőrünket, valamint a szemünket károsíthatja. 

3. Ultaibolya- sugárzás

Tartományai:

- UV-A: pozitívan hat a csontképződésre, elősegíti a bőr barnulását, de a kollagénrostokat károsítva hozzájárul az idő előtti bőröregedéshez, valamint a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat (az UV-A sugarak jutnak legnagyobb %-ban a Földünkre)

- UV-B: elősegíti a D- vitamin képződését a bőrben, de gyulladást, hámlást okozhat, illetve a bőrrák kialakulásában ugyan úgy közre játszhat, mint a fent említett „társa” (nagy részét elnyeli az ózonréteg)

- UV-C: bőr és kötőhártya- gyulladást okoz, sugárzása a Földre nem jut el, de agyonhasznált szoláriumcsövekből keletkezhetnek. 

Az ultraibolya- sugárzás negatív hatásai ellen bőrünk igyekszik a melanin (bőrünk festékanyaga) sötétedésével, valamint új melanin termelésével védekezni. Tehát napfény hatására bőrünk lebarnul, ezzel védekezve a további károsító sugárzás ellen. 

Emiatt a fényvédelem kiemelten fontos szerepet kéne kapjon a mindennapjainkban, DE a hiedelemmel ellentétben nem csak nyáron, hanem télen is fokozottan kell védekezni a káros sugarak ellen!

A fényvédők hatékonyságát faktorszámokkal (SPF szám) jellemezzük, mely azt adja meg, hogy egy adott faktorszámú napozókészítményt használva, mennyivel tovább tartózkodhatunk a napon anélkül, hogy leégnénk. 

Példaként, ha 10 perc alatt kipirosodik a bőrünk, akkor egy 50 faktoros naptejjel 10x 50 percig, azaz 500 percig tartózkodhatunk a napon, anélkül, hogy megégnénk. Azonban, tartósságuk nagyban függ attól, hogy a készítmény vízálló-e, hiszen, ha nem ez a védelmi idő lerövidülhet. 

Viszont fontos hangsúlyozni, azt, hogy a magasabb faktorszám nem jelent teljesebb védelmet a napsugárzás ellen. 

Megkülönböztetünk fizikai, illetve kémiai fényvédőket. Előbbinél a bőrfelszínen eloszlatott finom ásványi poranyagok kiszűrik a fénysugarak mindegyikét, azokat is melyek szükségesek lennének szervezetünk számára. 

A kémiai fényvédők a bőrbe beszívódva kiszűrik azokat a hullámhossztartományokat, melyek károsak a bőrre. Vigyázni kell viszont használatukkal, mert a mesterségesen előállított vegyületek bőrizgató hatásúak lehetnek.